Az epilepszia gyakorisága körülbelül 7 ezrelék, tehát a világon nagyjából 40 millió ember él epilepsziával. A betegség bármely életkorban elkezdődhet, de leggyakrabban gyermekkorban és idős korban jelentkezik először.
Maga az epilepszia szó görög eredetű, amely megragadást, fogva tartást jelent. Jelentése szerint a roham alatt a beteget "természetfeletti erő" ragadja el. Jelenlegi tudásunk szerint az epilepszia oka az agy kémiai egyensúlyának megbomlása, felborulása. Ez felelős a rohamok kialakulásáért. Az agyban az ingerületet átvivő, serkentő és gátló kémiai jelrendszerek / a neurotranszmitter-rendszerek/ egyensúlya valamely ok miatt felborul. Emiatt az addig jól szabályozott folyamatok egy időre elszabadulnak. Bizonyított okok között találhatjuk a csecsemő-vagy kisgyermekkori lázgörcsöt, melynek következményeként kb. 5-10 %-ban kialakulhat az epilepszia. De kialakulhat epilepszia központi idegrendszeri fertőzés, agysérülés, agyzúzódás, agyvelőgyulladás vagy agydaganat következtében is. /Az agydaganatnak akár az első jele is lehet az epilepszia./ Ezeken kívül agyvérzés, agyi infarktus, de akár genetikai rendellenesség is állhat a betegség hátterében. A szülés során elszenvedett oxigénhiány vagy agyi károsodás is okozhat a későbbiekben epilepsziás rohamokat.
A betegség nagyon alapos neurológiai kivizsgálást igényel. EEG-vizsgálattal a kóros agyi elektromos tevékenység mutatható ki, de a betegek mintegy 10 %-ánál az EEG-görbe teljesen normális lehet! Vizsgálat során elektródákat helyeznek a beteg fejére, így regisztrálják az agyhullámokat. Az agyhullámok rohamok alatt jellegzetesek. Szükség lehet EEG-vizsgálatot végezni kialvatlan állapotban /ezt alvásmegvonásos EEG-nek nevezzük/, vagy akár alvás közben is. Ilyenkor folyamatosan monitorozzák a beteg agyi tevékenységét, keresik a típusos agyi hullámok megjelenését. Egyes epilepszia típusok kiválthatók pl.a sztroboszkóp villogó fényével is. Ezzel provokálni lehet a rohamot, ami a diagnózis felállítását is lehetővé teszi. Nagyfelbontású MRI-vizsgálattal /mágneses rezonancia vizsgálattal/ az agy legapróbb eltéréseit is ki lehet mutatni. A diagnózis felállításában igen fontos a beteg kikérdezése a roham előtti, alatti és utáni tünetekről, valamint a hozzátartozók részletes kikérdezése is elengedhetetlen. A kórkép gyógyszeres kezelésének célja, hogy a rohamok számát és súlyosságát csökkentsük, a gyógyszer-mellékhatásokat lehetőleg kiküszöböljük. Nagyon fontos a beteg életminőségének biztosítása és megőrzése. A gyógyszerek kiválasztása az epilepszia típusától függ. Szerencsére egyre több korszerű, új típusú gyógyszer jelenik meg, melyek mellékhatása is egyre kevesebb. A várandósság alatti terápiával kapcsolatban is egyre jobbak a tapasztalatok. Jelenleg a neurológusok az egy, maximum kettő gyógyszerre történő beállítást gondolják a legoptimálisabbnak. A gyógyszerbeállítás neurológus és gyermekneurológus szakorvosok feladata, mely nemzetközi protokollok alapján történik.
