A következő képességek tartoznak a kognitív funkciók közé:
érzékelés
észlelés
figyelem
koncentrálóképesség
gondolkodási funkciók
végrehajtó funkciók
emlékezeti funkciók.
Fenti képességek összessége felelős azért, hogy a környezetünkből érkező ingereket felfogjuk, azokat értelmezni és osztályozni tudjuk, megértsük, megjegyezzük és később emlékezzünk rájuk. A kor előrehaladtával ezek a funkciók romlanak, de nem egyforma mértékben. Főleg a memória és a koncentrálóképesség romlásával kell számolni idős korban. Enyhe kognitív deficitnek /MCI/ azt az állapotot nevezzük, amikor az értelmi - figyelmi - emlékezeti funkciók gyengébbek, mint egészséges állapotban, de a hanyatlás mértéke még nem éri el a demencia szintjét. Ez az állapot és tünetegyüttes a 65 évnél idősebb korosztály 21%-át érinti, azaz körülbelül minden ötödik embert. MCI tünetegyüttes esetében a páciensek felénél 4 éven belül jelennek meg a demencia tünetei.
A kezdődő kognitív deficit alaptünetei a megismerési és észlelési funkciók érintettségéből adódnak:
elsősorban a feledékenység
afázia /beszédzavar/
agnózia /felismerés zavara/
apraxia /összetett cselekvések és az akaratlagos mozgás zavara/
agráfia /írás zavara/
alexia /olvasás zavara/.
Az első panasz, ami miatt a beteg orvoshoz fordul, a memóriazavar. /elfelejti a neveket, elveszti a tárgyakat stb…/ A panaszok származhatnak magától a betegtől vagy a hozzátartozóktól, a környezet részéről is /ilyenkor a páciens általában tagadja a tüneteit/. A betegség feltételezése esetén mindenképpen részletes neurológiai kivizsgálás indokolt. Szükség van memória-tesztek végzésére /MMSE, órateszt/, laborvizsgálatra /vérkép,pajzsmirigyfunkció,B12 szint/, valamint képalkotó vizsgálatokra /koponya CT vagy MR/.
Mindezen vizsgálatok eredményét összevetve lehet a pontos diagnózist felállítani, a beteg gyógyszeres kezelését elkezdeni és gondozásba venni.
